Történetünk

Az építkezés nehézségei

Galyatető első megnevezett épülete a Samassa egri bíboros érsekről elnevezett menedékház volt (1894). A nyitott épület a fáradt turistáknak pihenőhelyet és éjjeli szállást nyújtott, az idők folyamán azonban a tetejét eltüzelték, köveit széthordták. Később jött egy új nemzedék, a Magyar Hegymászók Egyesülete, amelynek tagjai 1921 és 1924 között a Nagy-Galya ormán, az egri érsekségtől 30 évre bérelt területen terméskőből megépítették az „Egyetemiek menedékházát”. Az épület mellett tartalék fa menedékház, kilátó és 3 síugró sánc is volt. Emellett a Posta-, Távbeszélő- és Távíróügynökség, a meteorológiai intézet észlelőállomása, valamint az országos mentőállomás 1. számú állomása kapott itt helyet.

A menedékházban 2 nagy étterem, klubszoba és könyvtár is működött. Emellett volt gondnoki szoba, postahivatal és 6 hálóterem, 57 ággyal. Tartalék fekvőhelyből 40-et találtak itt a turisták. Izgalmas hegyvidéki élet folyt itt, a konyha folyamatosan üzemelt, síversenyeket rendeztek, a menedékház tanfolyamoknak, iskolai kirándulásoknak is helyet adott. Mindent összevetve az Egyetemiek menedékháza európai szintű, az alpesi és tátrai házakkal vetekedő épület volt. Akkoriban a Galyatető környéki útjelzéseket az MHE tagjai tartották karban, valamint tevékeny alpin szakirodalmi működést is folytattak. Körükből került ki a Turistaság és Alpinizmus szerkesztőgárdája és a munkatársak jelentős része.

A Péter hegyesén 1934-ben adták át az Andezit-kilátót, amely akkoriban a lombkorona fölé magasodva nyújtott páratlan panorámát.

A mai Galyatető Turistacentrum alapjául szolgáló épületet 1938-ban építették. A leírások szerint az építményen próbálták ki, hogy az akkoriban luxusberuházásnak számító Nagyszálló köveiből miként építkezzenek, később pedig építési irodának és munkásszállásnak használták. A hotelt 1939-ben adták át. Érdekessége, hogy a fürdőrészlege is már abban az időben megépítésre került. Miután a munkások elhagyták a területet, az üresen maradt házba a szálló cselédsége és kiszolgálószemélyzete költözött.

A II. világháború után a Nagyszálló élmunkásüdülővé, majd később SZOT-üdülővé vált, a mi épületünkben azonban továbbra is a személyzet kapott helyet.

Később az épületben pékség nyílt, s ekkor építették hozzá a kéményt is. Ezt követően síszerviz és -kölcsönző üzemelt benne. Az utolsó időkben még kocsiszín is volt. Az első általunk készített építési fotókon látható nagy garázskapukat ebben az időben építették.

Az épület mögött a korabeli építésvezető családjának háza kapott helyet, amely később sokáig működött általános iskolaként. Sajnos az állaga a hosszú kihasználatlanság ideje alatt erőteljesen leromlott, így az újjáépítés alkalmával csak az utcafronti szakaszt lehetett megtartani.

Évtizedekig csak vegetált az eredetileg mátrai andezitből készült épület, amelyet nem kímélt az idő vasfoga. 2014-ben munkagépek, építőmunkások jelentek meg a területen, hogy a régivel harmóniában egy minden igényt kiszolgáló, modern épület születhessen meg mintegy 50 tonna betonvas, 12 km gyengeáramú vezeték, 24 km villamos vezeték felhasználásával. A 770 négyzetméter alapterületű turistaházban 52 fő pihenheti ki a kirándulás fáradalmait, az étterem pedig 70 vendéget tud fogadni.

Az építészeknek számos nehézséggel kellett megküzdeniük az épületek tervezésénél és megújításánál: például a kilátónál kérdés volt, hogy a 13 méter magas látszóbeton magasítás miatt meg fog-e állni, ezért ki kellett bélelni az épületet egy vasbeton szerkezettel, így került kívülre a dupla lépcsőspirál, amely a kétirányú közlekedést szolgálja. A turistacentrumnál hőszigetelni kellett az öreg épületet, de ha kívülről történik mindez, akkor eltakarták volna a ház legfontosabb ismertetőjegyét, a mátrai andezitet, ezért a belső oldalon, az épület régi részében kellett megoldást találni, és csak ott lehetett kivinni a burkolatot, ahol új részeket építettek a házhoz.

Az építési folyamat megmérettetései mellett az eredmény mégis egy olyan építészeti együttes lett, amelyben mindenki megtalálhatja az igényszintjének megfelelő szolgáltatást, és jól érezheti magát.

Megközelítés

SZÉP Kártya elfogadóhely

 

 

Támogató partnerek

Copyright © 2015

Magyar Természetjáró Szövetség

Minden jog fenntartva

Az Országos Kékkör nyomvonalának és attrakcióinak multifunkciós fejlesztése

Azonosító szám: ÉMOP-2.1.1/A-12-k2-2012-0002